Társasházi közgyűlés: napirend és a meghívó egyes problémái

A mindennapos gyakorlat, a társasházi meghívók minősége jól jelzi, hogy nemhogy a társasházak sokszínű közössége nincs felkészítve, felkészülve a közgyűlés szabályrendszerére, de sokszor a közös képviselők sincsenek tisztában azzal, hogy milyen pontossággal kell meghatározni a napirendet a meghívóban, milyen okiratot kell csatolni a meghívóhoz, hogy az adott kérdésben érvényes határozat legyen hozható.
Pedig a Társasházakról szóló törvény elég precízen fogalmaz. Elég egyértelmű, hogy napirendre nem tűzött kérdésben nem lehet határozatot hozni vagy a lelkiismeretesen előkészített határozat meghozatalához nélkülözhetetlen az írásban előkészített és meghívóhoz mellékelt határozati javaslat.

a) a közgyűlés időpontját és helyét;
b) a közgyűlés levezető elnöke, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra előterjesztett napirendet;
c) részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást;
d) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást.

(2) A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos – különösen az éves költségvetésről és elszámolásról e törvény 47-48. §-a alapján elkészített – előterjesztéseket.
(3) A közgyűlés levezető elnökének és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetőjének ugyanaz a személy is megválasztható.
(4) A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet.

Egy társasházakra szakosodott jogi munkacsoport a bírói gyakorlat alapján felismerte, hogy a törvény frappáns megfogalmazása viszonylag tág teret ad az interpretációra és a tulajdonosok értelmezése is eltérő lehet, ezért néhány pontosítást tettek:

Általános követelmény a meghívóval szemben, hogy az ügy tárgyát konkrétan, egyértelműen, ugyanakkor pontosan jelölje meg.

A konkrét ügy megjelölése helyett az „egyebek” vagy a folyamatban lévő ügyek” megfogalmazás nem fogadható el, hiszen ebből nem ismerhető meg a szavazásra kerülő kérdés.

A meghívóhoz képest a közgyűlés nem határozhat más ügyben (kivéve, ha minden egyes tulajdonostárs jelen van és egyetért abban, hogy a közgyűlés a meghívóhoz képest más ügyben is határozzon), és a döntés nem terjedhet túl az adott tárgykörnek a meghívóban megszabott keretein sem.

Nem szükséges minden napirendi ponttal kapcsolatban írásbeli előterjesztés, de ha rendelkezésre állelőkészítő anyag, azt meg kell küldeni, a vonatkozó okiratokkal együtt. Különösen fontos az éves költségvetés és az elszámolás megküldése – ez az éves elszámoló közgyűlésen az elszámolás előfeltétele.

Pályázati kiírás esetén a meghívóhoz mellékelni kell a döntéshez szükséges okiratokat (pályázati kiírást, árajánlatokat, további fontos iratokat), de ha egy korábbi meghívóhoz mindezeket már mellékelték, az újabb meghívóban elég erre a tényre utalni.