Még mindig rengeteg lakáshirdetésben olvasni, hogy egy kiadó vagy eladó lakásban a vízfogyasztás korlátlan. Hogy terjedhetett el ez a balga szlogen és miért nem szabad ennek az infónak bedőlni?
Ezek olyan társasházi lakások, amelyekben nincs vízóra, a lakásonkénti vízfogyasztást nem mérik. Ha nem mérik, akkor ingyen van? A fenét. Ez csak a közvélekedés. A valóságban a társasházra kiszámlázott víz- és csatornadíjat minden lakástulajdonos megfizeti, csak nem vízdíjként, hanem közös költségként. A társasház közgyűlése az SZMSZ-szel összhangban osztja szét a tulajdonosokra a társasház által megfizetendő vízfogyasztást tulajdoni hányad vagy négyzetméter arányosan, esetleg a lakásokra egyenlően, jobb esetben a lakásban lakók száma alapján. Mi ennek az eredménye? Egy-két pocsékoló lakó, vagy nagyobb létszámú család vízköltségébe mindenki beszáll. A nem használt lakások tulajdonosai fizetnek, mint a katonatiszt olyan fogyasztás után, amit nem ők generáltak.
Valljuk be, a közös képviselők számára ez a legkényelmesebb megoldás. Nem kell monitorozni, ellenőrizni. De a tulajdonosoknak tényleg ez a legjobb megoldás? Biztos, hogy nem. Ezekben az esetekben a tulajdonos sokszor nem is tudja mennyi víz- és szennyvízdíjat fizet vagy mennyi lenne az indokolt.
Mennyi lehet a jogos vízfogyasztás?
Nézzük a különböző tapasztalati adatokat és a hozzá rendelhető költségeket a budapesti, kb. 600 Ft/m3 víz- és szennyvízdíjjal számolva. A táblázatból jól látszik, hogy a szórás óriási. A nagyon spórolós nyugdíjas évi 18m3 fogyasztással a skála egyik végén. 5x fogyasztás a skála másik végén?
| Család létszáma fő | Havi vízfogyasztás m3 | Havi vízdíj Ft | Éves vízfogyasztás m3 | Éves vízdíj | Kinek |
|---|---|---|---|---|---|
| 1-2 | 6-16 | 3 600 – 4 800 | 72 -192 | 43 200- 57 600 | Fővárosi Vízmű tapasztalati adatai |
| 4 | 10-18 | 6 000 – 10 800 | 120 – 216 | 72 000- 129 600 | Fővárosi Vízmű tapasztalati adatai |
| 1 | 3,18 | 1 910 | 38,2 | 22 920 | KSH szerinti átlag1 |
| 1 | 1,5*-6,5 | 900-3 900 | 18 -79 | 10 800-47 400 | én tapasztalati adatom több társasház alapján2 |
| 2 | 4,5 | 2 700 | 54 | 32 400 | saját vízktg 100nm lakásra |
Azt gondolom, hogy egy társasházban lakó esetében, ha többet fizet a közös költségben, mint a 38,2m3/fő évente, akkor valamit tenni kell. Vagy a vízdíj allokációt kell megváltoztatni a közös költségben vagy mellékvízmérőt kell felszereltetni és igényelni a lakás mellékmérő számlázásba vételét. Ennek költsége a vízórák számától függően 30-50 ezer Ft lehet, de jó esetben akár egy év alatt, vagy hamarabb megtérül.
Mi az a mellékvízmérő?
A lakás-mellékvízmérő csak az ingatlanon/társasházon belüli költségmegosztásra szolgál. Arra, hogy annyi víz után fizessünk, mint amit fogyasztottunk. A mellékvízórás lakás tulajdonosa közvetlenül a vízműnek fizet a fogyasztása alapján kiállított számla ellenében.
A társasház vízdíjszámlázásának alapja a bekötési vízmérő által mért mennyiség, amiből levonásra kerül a mellékvízmérőkön mért fogyasztás.
A közös képviselőnek, társasházkezelőnek ezek után érdemes évente egyszer felmérni, hogy a mellékvízórások tényleg megfizették-e a fogyasztásukat a vízmű felé, hogy a nem vízórásokra ne háruljon több teher, mint indokolt.
Elvesztettük az érzékenységünket a vízfogyasztással kapcsolatban?
Magyarországon az átlagos vízfogyasztás 38,2m3/fő volt 2021-ben. 2000 és 2014 között 15%-kal csökkent. A KSH az ezt követő emelkedést a klimatikus viszonyoknak és az aszálynak (aszályos években: 2000, 2003, 2007, 2012, 2015, 2017, 2020) tudja be, de jól látható a víz- és szennyvízdíj árának befagyasztása érdemben befolyásolta a fogyasztási szokásunkat.
A megyénként eltérő vízárak és infrastrukturális állapotok miatt jelentősek az eltérések az egy főre jutó megyei vízfogyasztásban. Az egy lakosra jutó éves vízfogyasztás Budapesten és Pest megyében a legmagasabb, Nógrád (26,7m3/fő) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (25,7m3/fő) a legalacsonyabb.
NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Az Európai Unióban hazánkban az egyik legalacsonyabb a közüzemi vízművektől a lakosságnak szolgáltatott egy főre jutó ivóvízmennyiség (2019-ben mintegy 36 m3/fő). Ez környezetvédelmi szempontból jó, mivel víztakarékosságot jelez. A mutató értéke a 2000-es években csatlakozott tagállamokban (Ciprus kivételével) általában kisebb, mint a régiekben. A V4-országokon belül viszont Magyarország értéke a legmagasabb.
