Egy vitatható határozat, egy érintett (sértett fél) és a jogorvoslati eljárás.

A Társasház közgyűlésének, mint a társasház közösségének legfontosabb döntést hozó szervének a jogait és kötelezettségeit a Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 28-41 §-a, az SZMSZ, az Alapító okirat szabályozza, de a munkája és a közösség által hozott határozatok minősége a közös képviselő/intéző bizottság, a számvizsgáló/számvizsgáló bizottság, a tulajdonosok szakmai tudásától, gyakorlati tapasztalatától, emberi kvalitásaitól függ.

Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs élhet a Társasházakról szóló törvény 42§-ban biztosított jogorvoslati lehetőséggel, azaz keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.

Azt, hogy mely esetekben válhat érvénytelenné a társasházak közgyűlésének határozata a Mi tehet érvénytelenné egy közgyűlési határozatot? című cikkünkben a jártuk körbe, most a bíróságnál személyesen benyújtandó keresetlevélre fókuszálunk.

Az eddigi bírói gyakorlat azt bizonyítja, hogy a társasházi ügyek esetében ( hacsak nem a jegyző hivatalból indít eljárást) az ügyfél nagyon gyakran jogi képviselő nélkül jár el, ami meg is határozza a joggyakorlat-elemző szakmai csapat megközelítését:

1. a jogi képviselő nélkül eljáró ügyféltől nem követelhető, hogy a keresetlevélben konkrétan megjelölje a keresetének alapjául szolgáló jogszabályt és jogszabályi rendelkezést.

2. a személyesen eljáró félnek is elő kell adnia a keresetet alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, elő kell terjesztenie határozott kereseti kérelmét (tehát azt, hogy mit kér a bíróságtól).

3. a felperesnek a keresetlevélhez mellékelnie kell a tulajdonjogát (tulajdonosi minőségét) igazoló tulajdoni lap-másolatot és a birtokában lévő – a kereset elbírálásához szükséges – okiratokat.

4. nem kell becsatolni a közös képviselő képviseleti jogát igazoló okiratokat, mert a képviseleti jog vizsgálata körében a bíróságnak kell felhívnia a közös képviselőt az “első jelentkezése” alkalmával a képviseleti jogosultság hitelt érdemlő igazolására.

A 3. pontban említett, a kereset elbírálásához szükséges okiratok miatt fel kell hívnunk a figyelmet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény(új Pp.) bizonyítással kapcsolatos negyedik részére, különösen annak 265§-ra, hiszen a bíróság figyelembe veheti a bizonyítási szükséghelyzet intézményét: lehetősége van arra, hogy az ellenfelet (érvénytelenségi perekben az alperes társasházat) hívja fel az egyébként a kereset elbírálásához szükséges okiratok és egyéb, az ellenfél birtokában lévő bizonyítékok jelenléti ív, jegyzőkönyv eredeti példánya, stb.) benyújtására..