Nem tudom a társasházak és a közös képviselők életét mennyire dúlja fel ez a polémia a gyakorlatban, de a törvényi szabályozása meglehetősen hiányos lehet, ha a bírói társadalom és joggyakorlat teljesen megosztott annak az eldöntésében, hogy a haszonélvezettel terhelt és a haszonélvező által is használt társasházi külön tulajdon esetében kit terhel a közös költség-fizetési kötelezettség: a haszonélvezőt, a tulajdonostársat vagy mindkettőjüket egyetemlegesen?

Aki nem gyűjti a muníciót, a pro- és kontra érveket, akit nem érdekelnek a szakmai vívódások, azoknak eláruljuk, hogy annak ellenére, hogy a bírói gyakorlatban 24 bíró a tulajdonost, 13 a haszonélvezőt vagy haszonélvezőt is, 8 mindkettőt jelölte meg kötelezettként, a joggyakorlat-elemző csoport tagjai – vitát követően, de végül egyhangúan – a #1 pontban kifejtett álláspontot támogatták, amelynek megfelelően a jogalkalmazóknak, no meg a bíróknak is azt javasolják, hogy a #1 pont alatt kifejtett indokok figyelembevételével a tulajdonost kötelezzék a közös költség megfizetésére abban az esetben is, ha a külön tulajdont részben vagy teljes terjedelmében a haszonélvező használja.
Akit érdekelnek a szakmai finomságok, a Társasházakról szóló törvény és a Ptk. szabályainak létjogosultsága, annak érdemes elolvasni, hogy melyik álláspont mellett milyen érvek szólnak, hátha a következő társasház életét épp egy ilyen szitu zavarja meg.

A tulajdonos helytállása mellett érvelők szerint a közös költség fizetési kötelezettséget a tulajdonoshoz rendelő Társasházakról szóló törvény a releváns ebben a kérdésben. A hivatkozási alapot az a speciális szabályozás jelenti, ami a 24§(1) bekezdésében kimondja, hogy a közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli (ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik).

Ebből az következik, hogy a közös költséget minden esetben a tulajdonostársnak kell megfizetnie, akkor is, ha a lakást a haszonélvező használja.

Az ismertetett megoldás során a Ptk. szabályai nem kerülnek alkalmazásra, mert minden olyan esetben a Társasházakról szóló törvényt kell alkalmazni, mert a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazását csak a Tht.-ben nem szabályozott kérdésekben rendeli el. (lásd Tht. 4/A.§)

A haszonélvező kötelezését támogatók szerint azért kell a Polgári törvénykönyvet (Ptk) alkalmazni a kérdés eldöntésében, mert a Társasházakról szóló törvény nem tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha a tulajdonjogot haszonélvezet terheli, viszont a Ptk. rendezi a tulajdonos és a haszonélvező közötti viszonyt.

A harmadik álláspont szerint abból kiindulva, hogy a tulajdonostárs és a haszonélvező együttesen gyakorolják a tulajdonjog részjogosítványait, együtt felelnek meg a tulajdonos Tht.24.§ (1) bekezdésében említett fogalmának. Emiatt közös költség hátralék esetén a társasháznak mind a tulajdonost, mind pedig a haszonélvezőt – alperesként – perelnie kellene.

Hogyan lehet kötelezni őket?

az egyik szerint mindketten (együttesen) felelnek a tartozás teljes összegéért, és ha bármelyikük fizetett, egymás között a Ptk. szabályai szerint elszámolnak, vagy

a társasház kérelmére a bíróság a haszonélvezőt a közös költség megfizetésére, a tulajdonost pedig a kielégítés tűrésére kötelezi, vagy

a bíróság (szükség esetén erre irányuló bizonyítás lefolytatását követően) megosztja a közös költséget a haszonélvező és a tulajdonos között: a közös költségnek a használattal kapcsolatos részének megfizetésére a haszonélvezőt, míg a tulajdonjoghoz kötőtő részének megfizetésére a tulajdonost kötelezi.

Bár korábban lelőttük a poént, de ismételjük meg, a szakma a #1 érvrendszert tartja elfogadhatónak, azaz azt javasolják, hogy a tulajdonost kötelezzék a közös költség megfizetésére abban az esetben is, ha a külön tulajdont részben vagy teljes terjedelmében a haszonélvező használja.

Teljesen egyet lehet érteni ezzel az állásponttal, különösen, hogy a haszonélvező nem rendelkezik szavazati joggal. Hacsak a tulajdonos fel nem hatalmazza, de az nem releváns ebben az esetben.